Az Óbudai Egyetem Alba Regia Geoinformatikai Intézet 2014-ben jött létre a Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Karának a jogutódaként. Az egyetemi kar több évtizedes múltja köti Székesfehérvárhoz és a selmeci diákhagyományokhoz. A Kar történelme összefonódik a magyar földmérés történelmével és a soproni egyetem második világháború utáni történelmével. A második világháborút követően Magyarországon megnövekedett az igény a geodéták iránt, földmérési vállalatok jöttek létre, a nagy tervező intézetek geodéziai részlegeiben is nagy igény volt megfelelő tudású szakemberekre. Ennek az igénynek a hatására jött létre Székesfehérvárott 1962-ben, a Kar jogelődjének számító Felsőfokú Földmérési Technikum. Az intézmény oktató-nevelő és tudományos tevékenységének fejlődése következtében 1972-ben a Minisztertanács 1032/1972.(VII. 31.) számú határozata alapján főiskolai üzemmérnök képzés válthatta fel a felsőfokú technikumi képzést. A Minisztertanács határozata értelmében a soproni Erdészeti és Faipari Egyetem Földmérési és Földrendezői Főiskolai Karaként földmérő és földrendező szakokon székesfehérvári székhellyel 1972 őszén kezdődött el a földmérők, majd 1975-től a földrendezők képzése. Az üzemmérnökök szakosító továbbképzésének megszervezése 1978-ra megtörtént, ezzel a főiskolai kar az alapító okiratában megjelölt minden feladatát tejesítette. Az új főiskolai szervezeti forma mindezeknek a megoldásához kedvező feltételeket teremtett. A Kar viszonylagos önállósága továbbra is megmaradt, ez biztosította a földmérő ágazat igényeinek folyamatos érvényesítését. A nagy múltú anyaintézménytől pedig sikerült átvenni az oktatási, nevelési és kutatási munka hasznos tapasztalatait. Nem teljesen előzmények nélküli a fehérvári kar Sopronhoz tartozása, hiszen az évezredes múltra visszatekintő földmérés tudományában önálló, iskolarendszerű mérnökképzés Magyarországon először Sopronban indult meg, amikor 1949-ben létrehozták az akkor a budapesti Műegyetemhez tartozó Főiskolán belül az Erdőmérnöki és Földmérő mérnöki Kart. Ezt 1950-ben két részre - erdőmérnöki és földmérő mérnöki osztályra - bontották. Ugyanezen évtől a Műszaki Egyetemi Karok keretében, majd 1956-60-as években a Nehézipari Műszaki Egyetem Földmérő mérnöki Karán - mindvégig Sopronban - folyt az oktatás. 1960-tól a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Kara képez (jelenleg is) okleveles földmérő mérnököket. Kezdettől fogva alapvető követelményként fogalmazódott meg a biztos, korszerű szakmai ismeretek, készségek és jártasságok kialakítása a rendelkezésre álló oktatási idő alatt. A tantervek és a tantárgyi programok időben szorosan követték és követik a tudományterület változásait, a gyors technikai-technológiai fejlődést, figyelembe veszik a földügyi szakágazat képzéssel szemben támasztott igényét és a felsőoktatás fejlesztésének feladatát. Ennek megfelelően a tantervek, a tantárgyi programok 5 évenként nagyobb mértékben, a közbe eső években pedig kisebb mértékben változtak, alakultak. A 2002/2003. tanévtől felmenő rendszerben bevezettük a kredit rendszerű képzést. Az ingatlanokkal, földekkel kapcsolatos feladatok ellátása speciális - elsősorban jogi - szakismeretet igényel. A szakterület jól képzett szakemberekkel való ellátása érdekében került megalapításra, 2000-ben az Ingatlan-nyilvántartási szervező, majd 2006-ban az Igazgatásszervező alapszak. 2005-ben a felsőoktatás szerkezeti átalakítása miatt létrejött, illetve elindult a földmérő és földrendező BSc alapszakot, ami felváltotta a korábbi hagyományos főiskolai képzést. 2014. július 1-től az intézmény az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kara Geoinformatikai Intézeteként működik tovább. A székesfehérvári karon több évtizede őrzik a selmeci diákhagyományok szellemét és örökítik át az új generációkra. A selmeci diákhagyományok gyökerei a 18. századig nyúlnak vissza, a felvidéki Selmecbányára. A selmeci diákhagyományok az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére 2014-ben felvétetett.